Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Milliók az utcákon, klímacélok és még mindig jelentős kibocsátás: mit értünk el és mit nem? Hazai szakértőket kértünk meg, hogy értékeljék az elmúlt majdnem 2 évet – a klímaváltozás elleni küzdelem fényében.
A tapasztalatok és a számok azt mutatják, hogy a késés az iparág természetes velejárója. De mennyibe kerül a megrendelőnek, ha csúszik egy atomerőmű építése?
A Greenpeace benyújtotta Paks II.-vel kapcsolatos hivatalos álláspontját az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának. Szerintük az állami támogatásból megvalósuló projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon. Így akadályozná az energiahatékonysági beruházásokat és a megújuló energiaforrások terjedését is.
Alkalmatlan a tervezett új paksi blokkokról készült környezeti hatástanulmány arra, hogy az alapján kiadható legyen az engedély az MVM Paks II. Zrt.-nek – írja friss tanulmányában a Greenpeace. Kérik az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatalt: szólítsa fel a céget a vizsgálatok újbóli lefolytatására és a hiányosságok pótlására.
Soha nem akartak még annyian elmenni Magyarországról, mint most, haláltusáját vívja az ország második legnagyobb húsipari cége, amelyben az állam keze is vastagon benne van, Orbán Viktor veje pálinkafőzdés céghez csatlakozott, Habony Árpád Londonban alapított céget, a Telekom is bedobta a törölközőt a lakossági gázszolgáltatási piacon, előálltak a kedélyjavító és a paksi projektet erősítő költségvetéssel. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A paksi atomerőmű-bővítési projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerződés volt – állítja Perger András, a Greenpeace szakembere. Az az utóbbi években az Energiaklub atomenergiás projektjének vezetőjeként ismertté vált projektvezető szerint a konstrukció versenyjogi szabályokat sért, és csak idő kérdése, hogy az EU mikor és hogyan vasalja be rajta az uniós konformitást. Mindeközben komplett energetikai rendszerváltás zajlik a körülöttünk lévő világban, és ebből az is egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a németek nem valamiféle zöld ostobaság miatt mondtak le az új atomerőművek építéséről.
Új szénbányákat nyitna, váratlan tettre készül, és a dán modellre támaszkodna Orbán Viktor, aki ezekkel a fogalmakkal próbálta kijelölni péntek reggel rádióinterjújában, hogy milyen energetikai tervei vannak a kormánynak a nagy nemzeti rezsiharcban. Megnéztük, mit fedhetnek a szólamok: Orbán ismét nagyot rugaszkodott.
Szakmai körökben senki nem érti, hogy miért sietteti az Orbán-kormány a paksi atomerőmű bővítését, és miért kellene az első új blokknak már 2024-ben működnie. Politikai szemfényvesztés, vagy befigyel a Közgép? A hvg.hu utánament a részleteknek.
Ha a BOM-ot MVM-re cserélik, egy, a magyar fővárosba vizionált olimpia rendezését akár egy kalap alá lehet venni az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatos közvélemény-formálással is. Ezt írja blogján az Energiaklub atomenergia-specialistája.
A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetővé, hogy mi történt kilenc éve a Paksi Atomerőműben. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották - Fukusimáig.